Innen vezet a turbóhoz. A turbó olajvezetékének csatlakozó csavarjában egy finom szűrőszita ül, és azt a korom eltömi. Egy ilyen autón mérve a turbónál alapjáraton 0,8 bar volt az olajnyomás, az előírt minimum viszont 2,3 bar; a szita kiszedése után 3,4 bar lett. Ennyivel kevesebb olajjal a turbó csapágya tönkremegy, és ez jellemzően 130 000 kilométer fölött következik be.

A korai jelek a dízelszag az utastérben és a fekete, olajos lerakódás az injektorok körül, a motorburkolaton.

A javítás nem csak a turbó, és ez a legfontosabb része. Ki kell tisztítani vagy cserélni az olajvezetéket és a csatlakozó csavarjait, az olajteknőt, az olajszívó szitát, az olajszűrő-házat és az olajhűtőt, a töltőlevegő-hűtőt, a részecskeszűrőt a kipufogóval és a fékrendszer vákuumpumpáját, és cserélni kell az összes injektor-hüvelyt, tömítést és rézgyűrűt. Ha ezek bármelyike kimarad, az új turbó ugyanúgy jár.

200 000 km fölött a csapágyak búghatnak, a kettős tömegű lendkerék pedig kopoghat. Az olajszintet érdemes figyelni, mert a szivárgás gyakori, és a váltó rosszul tűri a szint esését.

Nagy futásnál az első két fokozat szinkronjai kopnak ki, ilyenkor a kapcsolás recseg. A váltóhoz kettős tömegű lendkerék tartozik, ami szintén nem a legtartósabb.

A szivárgás a veszélyesebb: az olajszint bármekkora esése koptatja a tengelyeket és a fogaskerék-koszorúkat, és ez a kopás visszafordíthatatlan. A legtöbb kivitelhez kettős tömegű lendkerék tartozik, ami szintén nem a legtartósabb.