A vezérműláncot műanyag vezetősínek tartják a helyén. Ezeken a motorokon a műanyag lágyítója idővel kioldódik, a sín elridegül, majd darabokra törik. A darabok a lánc körül és lejjebb, az olajteknőben és az olajpumpa szitáján landolnak, a kioldott lágyító pedig szintén a szitára rakódik le. Innen kétféle kár jön: a lánc vezetés nélkül ugrálni kezd, és a szűkülő szitán kevesebb olaj jut a motorba. Az első jel a hidegindításkor hallható csörgés, ami pár másodperc után vagy a motor felmelegedésével elhallgat. Reggel, teljesen hideg motornál hallható a legjobban, mert a láncfeszítőnek idő kell, míg megfeszíti a láncot. A jelenséget 60 000 kilométer felett jelentik. A lánc cseréje 700 és 2900 euró között van, és jellemzően négyjegyű, mert a láncig csak több motoralkatrész leszerelésével lehet eljutni.

Ezekben a motorokban a vízpumpát nem a szíj hajtja, hanem saját villanymotor. Fogyasztásban nyer, meghibásodásban viszont új utat nyit: a pumpa vagy az elektronikája sokszor előjel nélkül, egyszerűen megáll. A hatósági panaszokban mérve a tipikus futásteljesítmény 161 ezer km (a panaszok tizede már 81 ezernél, tizede csak 257 ezer km fölött), vagyis a köznyelvi „100 ezer km körül” korai, a hiba java 130 és 250 ezer km között történik.

Az olajszűrőházat gumitömítés zárja a blokkhoz. A tömítés az évek alatt megkeményedik, és a ház alól olaj szivárog. Az olaj a hajtószíjra és a generátorra csöpög.

A karterszellőző a forgattyúházban keletkező gázt vezeti vissza a szívórendszerbe, és közben leválasztja belőle az olajat. Ha a rendszer eltömődik vagy a membrán elszakad, a nyomás nem tud elmenni: utat keres a tömítések mellett kifelé, vagy az olajat tolja át a dugattyúgyűrűkön. Innen jön az olajfogyás és a szelepfedél-tömítés környékén megjelenő olaj. A másik irányban a hibás szellőző mérhetetlen levegőt visz a szívósorba, és ettől lesz nyugtalan az alapjárat, akadozó a gázreakció és durva a motorfutás. Az indítás is nehezebb lesz, szélsőséges esetben pedig a motor alapjáraton leáll. Két jellegzetes jel segít: a járó motornál gyenge vagy hiányzó szívás az olajbetöltőn, és a 3000 fordulat körüli érezhetően durva járás. A szelepfedél hátsó részén lévő tömlő is kieresztheti az olajat. Ilyenkor a hangszigetelés átszívja magát olajjal, és a motortérben mindenhova kerül olaj. A hathengeres motorokon a szellőző a szelepfedélbe épül, ezért a javítás a fedél vagy a teljes olajleválasztó cseréje a tömlőkkel együtt, 80 és 900 euró között.

A ZF nyolcfokozatú automatája (BMW Steptronic 8HP család) két hibája van, mindkettőt érezni.

A töltőlevegő-csövet a gyártó műanyagból építi, és a fojtószelepnél lévő idom a kritikus pont. Az anyag a hőciklusoktól, a töltőnyomástól és a motortér hőjétől elridegül, majd megreped. Három dolog esik itt egybe: az öntött idom egyszerre visel nyomást és elmozdulást, a fojtószelepen át a motor rezgése is ide érkezik, és a hely folyamatos hőterhelést kap. A repedés az idom belső ívén indul. A tünet terhelés alatti nyomásvesztés: a motor részgázon rendben visz, teljes gáznál viszont ellaposodik, és közben sziszegő hang hallatszik a motortérből. Mellé jön a sárga hajtáslánc-figyelmeztetés, ami újraindítás után gyakran eltűnik, és néha rövid vészüzem. Egy dolgot érdemes tudni: a tiszta hibatár nem zárja ki a repedést. A csőhöz nincs saját jeladó, ezért a vezérlő csak töltőnyomás-hibát tud kiírni, és a szivárgás szakaszos, csak terhelés alatt jelentkezik. A megtekintésen két dolog látszik szerszám nélkül. Az idom belső ívén a hajszálrepedés néha sötét elszíneződéssel jár, mert a töltőlevegőben lévő olajpára kiszökik rajta. Ugyanezért zsíros, sötét gyűrű is megjelenhet az idom csatlakozásánál. A repedést 80 000 kilométer felett jelentik, és a cső cseréje 100 és 400 euró között van, mert maga a darab nem drága. A leggyakoribb félrediagnózis ezzel szemben a turbó cseréje, ami nagyságrenddel többe kerül, és egy nyomástartás-vizsgálat ettől óv meg. A javítás gyárilag ugyanaz a műanyag darab, ami hasonló futásnál újra megrepedhet; alumínium csőre cserélve ez a hibamód megszűnik, és a vezethetőség nem változik.