A keresztmotoros VAG-modellek Aisin automatája széles csúszási tartományban zárja a nyomatékváltót, és ez fogyasztásban nyer, a súrlódóbetét élettartamában viszont veszít. A kopás jele a zárásnál érezhető rezgés, „berregés”, és a zárás ki-be kapcsolgatása.

A csomagtérajtó 40–60 ezer km között kezd akadozni: a működtető vagy a zárszerkezet kopik el, és hidegben gyakoribb. Az ajtó nem nyílik a gombra, vagy nem záródik rendesen.

A G62 jeladó mondja meg a motorvezérlőnek, hány fokos a hűtőfolyadék. Ha hibás, a vezérlő hidegnek hiszi a meleg motort, és dúsítva jár: nehéz meleg- vagy hidegindítás, egyenetlen alapjárat, feltűnően megnőtt fogyasztás, és a műszerfali hőmérő ugrál vagy nem éri el a szokásos értéket. Az alkatrész olcsó és fél óra alatt cserélhető: a baj az, hogy sokan nem ismerik fel, és befecskendezőt vagy lambdaszondát cserélnek helyette. Ha a hiba tartós, a dúsított keverék a katalizátort is tönkreteheti.

A klímarendszer már 30 ezer km körül gyengülhet, és az 1.4 16V, illetve 1.6 16V motorral szerelt darabokat érinti leginkább. A tünet a lassan hűlő, végül langyos levegő.

A kilencvenes évek végétől a 2006 körüli benzinesekben másodlevegő-szivattyú fúj friss levegőt a kipufogóba hidegindításkor, hogy a katalizátor gyorsabban üzemi hőmérsékletre jusson. A szivattyú lapátkereke berozsdásodik vagy a csapágya beáll, a kombinált szelepet (N112) korom tömíti el, a gumicsövek pedig elrepednek. A vezérlő ilyenkor a `P0411` kódot tárolja el. Menetre alig hat, de a motorhiba-lámpa ég, és a környezetvédelmi vizsgálat emiatt elbukhat, a műszaki vizsgával együtt.

A fűtés és szellőzés ventilátora 50–70 ezer km után hibásodik meg, jellemzően az előtét-ellenállás miatt: a ventilátor csak a legnagyobb fokozaton működik, vagy egyáltalán nem.