T7CP motor hibái.

A kiszökő gáz az elégetlen szénhidrogéneket a szelepfedél alatti motorolajjal keveri, és abból kemény, szénszerű kéreg sül. Ez a lerakódás körbeveszi az injektort, és idővel a hengerfejbe ragasztja.

A tünetek jól felismerhetők. Alapjáraton ritmikus, pöfögő hang hallatszik, minden gyújtásra egy. Dízelszag jön a motortérből, és a szellőzésen át az utastérbe is. Az injektor tövében fekete, olajos lerakódás látszik. A motorolaj üzemanyaggal hígul, és fehéres-kék füst is megjelenhet.

Ha ezen a ponton túlmennek, a korom az injektort szó szerint beforrasztja a helyére, és a kiszedéséhez külön injektor-kihúzó vagy csúszó kalapács kell. Feszegetéssel az injektor testje sérül. Ha az ülés már kirágódott, a hengerfejet meg kell munkálni vagy cserélni.

A javítás minősége itt dönt. Új rézgyűrű kell, a régi soha nem használható újra, az ülést kézzel hajtott ülésvágóval kell megtisztítani, és a meghúzásnak a gyári értéket kell követnie. Az ülés tisztítása a legfontosabb és a leggyakrabban elrontott lépés. Ha egy injektor cserére szorul, jellemzően mind a négy cserélendő, mert a kopásuk állapota hasonló, és egy új darab a kopottak mellett nem adja a megfelelő adagolást.

A fémpor továbbhalad az injektorokig, és azokat is tönkreteszi, ezért egy szivattyúhibából könnyen a teljes befecskendező-rendszer javítása lesz: a rendszert át kell mosni, és az injektorokat cserélni. A szivattyú hirtelen is megadhatja magát, akár autópályán, és ilyenkor a motor menet közben áll le.

Az injektorok maguk is 200 000 kilométer körül adják meg magukat, és a tüneteik jól felismerhetők. A legjellegzetesebb a meleg motor nehéz indítása. Mellé jön a fúvóka sérült porlasztása, a hátrafolyás a kopott fúvókán, ami tovább rontja az indítást, és az, hogy az üzemanyag bejut a karterbe, és megemeli az olajszintet.

Ez az utolsó jel az, amit a nívópálcán meg lehet fogni: ha az olaj a MAX fölé emelkedett és dízelszagú, az a befecskendező-rendszerhez tartozik.