A háromhengeres 1.2-es vezérlése szíj helyett lánccal megy. A lánc és a feszítő is alulméretezettek ehhez a motorhoz. A lánc már 60–80 ezer km-nél nyúlni kezd, a feszítő pedig elveszti a nyomását. A jel hidegindításkor néhány másodpercig hallható csörgő-zörgő hang. A legkorábbi BME-nek a leggyengébb a feszítője, a BZG szerkezetileg ugyanaz. Ha a lánc átugrik, a motor belül súlyosan károsodik, és a javítás jellemzően motorfelújítás. A kopást nagyon felgyorsítja az alacsony olajszint: a feszítőt az olajnyomás működteti. Ezért ennél a motornál 1000 kilométerenként meg kell nézni az olajszintet.

A könnyű, magnéziumházas MQ200 és a nagyobb nyomatékra méretezett MQ250 a keresztmotoros VAG-modellek legelterjedtebb kézi váltói. Mindkettőn ugyanaz a két gyenge pont, és mindkettő a használattól függ.

A csomagtérajtó 40–60 ezer km között kezd akadozni: a működtető vagy a zárszerkezet kopik el, és hidegben gyakoribb. Az ajtó nem nyílik a gombra, vagy nem záródik rendesen.

A klímarendszer már 30 ezer km körül gyengülhet, és az 1.4 16V, illetve 1.6 16V motorral szerelt darabokat érinti leginkább. A tünet a lassan hűlő, végül langyos levegő.

A fűtés és szellőzés ventilátora 50–70 ezer km után hibásodik meg, jellemzően az előtét-ellenállás miatt: a ventilátor csak a legnagyobb fokozaton működik, vagy egyáltalán nem.