A 3.0 TFSI mechanikus kompresszorának elülső csapágya, az orrcsapágy kopik, és az évek meg a kilométerek alatt egyre hangosabb búgás jön belőle, de csak gázadásnál. Ha a csapágy beszorul, a kompresszor belül tönkremegy. Álló motornál a hang nem hallatszik, ezért a próbaúton legyen benne egy határozott gyorsítás.

A hosszmotoros Audikban futó 7 fokozatú, nedves kuplungos S tronic (0B5 / DL501) tartósabb a korai DSG-knél, a mechatronika viszont nála is a leggyakoribb hibaforrás. A mágnesszelep kopásával a hidraulikus nyomás szabályozása romlik: durva vagy kimaradó kapcsolás, késleltetett D/R bekapcsolás, végül vészprogram.

A vízpumpa és a termosztát egybeépített háza műanyag, és közvetlenül a forró motorblokkra van csavarozva. A sok felmelegedés-lehűlés ciklustól megvetemedik, elridegül, majd hajszálrepedést kap: a hiba szinte mindig a ház, nem maga a szivattyú. Jele a lassan fogyó hűtőfolyadék látható tócsa nélkül, a hűtőfolyadék-szint lámpa, édeskés szag a motortérből, később rózsaszín folt a kocsi alatt. A javításnál a pumpát és a házat együtt kell cserélni, és a szívócsonkot is le kell szerelni hozzá: 4–6 óra munka. A 2015 és 2025 közötti évjáratokon fordul elő.

A harmadik generációs 1.8/2.0 TSI karterszellőzője (PCV) ritkábban megy tönkre, mint az elődöké, de nem hibátlan. Tartós, teljes terhelésű gyorsítás után erős fékezésnél a szellőző visszafolyó ága túlterhelődhet, és az olaj a szívósorba kerül a leürülés helyett. Tünete olajfogyasztás, kék füst terhelés után, és lerakódás a szívósorban.

A közvetlen befecskendezésnél az üzemanyag nem mossa a beszívószelepeket: a benzin a hengerbe megy, nem a szelep mögé. Az EGR-en és a forgattyúház-szellőzésen érkező olajköd és korom ezért rárakódik a szelepszárra és -tányérra, és 80 000–100 000 kilométertől szűkíti az áramlást. Tünete akadozás, teljesítményvesztés, egyenetlen hidegindítás, gyújtáskimaradás. Nem alkatrészhiba: a szerkezet következménye, ezért visszatér. A tisztítás (dió- vagy szárazjeges) néhány tízezer kilométerre segít.

A karterszellőző a motor belsejében keletkező gőzt viszi vissza a szívósorba, és a nyomást egy gumimembrán szabályozza. Ez a membrán az olajtól és a hőtől megkeményedik, majd elszakad, és onnan a szívórendszer szívja a levegőt a membrán lyukán keresztül. A motorvezérlő ezt a levegőt nem méri meg, ezért a keverék elromlik: a motor alapjáraton rázkódik, gyorsításnál megbicsaklik, és a hibatárba a P2279 szívórendszer-tömörtelenség kerül. A másik irányban az olaj indul el a szívósorba, ami a töltéslevegő-hűtőben és a szívócsonkon olajos filmet hagy, és gyorsítja a szívószelepek kokszosodását. Hallható jele a sípoló vagy sziszegő hang a motortérből, ami alapjáraton a leghangosabb. A szakadást 60 000 és 90 000 kilométer között jelentik. Az első és a második generációnál a szellőző külön cserélhető szelep (gyári szám 06H 103 495 AK), és 80-400 euró között van; a harmadik generációtól a szelepfedélbe van építve, ezért ott a fedél kerül cserére. A gyártó 2016-ig három változatot adott ki, és a nem a motorhoz tartozó nyomásváltozat beépítése újra ugyanazt a tünetet hozza.

A közvetlen befecskendezésű, feltöltött benzinmotorok hengerenkénti gyújtótekercse elromlik. A Haynes szervizanyaga szerint a műhelybe kerülés nagyjából nyolcvan százalékát ez és a hozzá hasonló, egyszerű elektromos hiba adja.