Ami a javítást drágává teszi: amikor a szivattyú belseje kikopik, a fémforgács a nyomócsövön át bejárja a teljes üzemanyagrendszert. Ilyenkor nem elég a szivattyút cserélni: a befecskendezők, a nyomócsövek, a tartály és a vezetékek is mennek vele. Ez a különbség a „szivattyúcsere” és a „teljes rendszercsere” árajánlat között, ezt kérdezd meg.

A gyártó az Egyesült Államokban visszahívást indított rá (NHTSA 21V586000, 2014–2018 328d / X5 xDrive35d / 535d / 740Ld / X3 xDrive28d). Európában ugyanez a kampány nem futott, pedig ugyanaz a szivattyú dolgozik a magyar piacon tömeges 320d/520d/X3 20d kivitelekben is. Itt a visszahívás nem védi az autót.

A cseréhez a motort vagy a váltót ki kell szerelni, ezért a munkadíj sokszorosa az alkatrészárnak. Ha a lánc elszakad vagy átugrik, a motor belül súlyosan károsodik, és a javítás motorfelújítás.

A jelenség a 2007 márciusa és 2011 márciusa között gyártott motorokban a legsúlyosabb, és a 2009 eleje előttiek a legrosszabbak. A gyártó több európai piacon szerviz-kampányban kezelte, az Egyesült Királyságban viszont formális visszahívás nem volt. A „nem volt visszahívva” nem jelenti, hogy a lánc rendben van.

A német szakirodalom szerint a hiba a teljes N47-sorozatot és minden teljesítményváltozatot érinti, az ellenőrzés 100 ezer kilométertől ajánlott, és a gyári módosítások 2013 körül zárták le az ügyet, vagyis a 2013 utáni gyártású darabok lényegesen jobb helyzetben vannak. A megnyúlást jellemzően határozott csörgés előzi meg.

A gyártó a 2013–2018-as négy- és hathengeres dízeleket visszahívta, világszerte nagyjából 800 ezer autót. Az első javítási kísérlet nem bizonyult elégnek, és a szivárgás több esetben visszatért: a 2022 óta beépített, más beszállítótól származó hűtő az érvényes megoldás.

Ezért nem elég annyi, hogy „a visszahívást elvégezték”: meg kell nézni, mikor és melyik javítás történt. Az első körös javítás önmagában nem zárja ki a problémát.

A tünet kezdetben fehér, édeskés szagú kipufogófüst és lassan fogyó hűtőfolyadék, egyenetlen alapjárat.

A 2013 és 2018 között gyártott dízeleken fordul elő. A korábbi M57-re a visszahívás nem vonatkozik.

Az egyik a mechatronikai egység: a szelepház és a vezérlőelektronika egyben. Ha a mágnesszelepek vagy a nyomásszabályzás gyengül, a váltó rángat, késik a D/R kapcsolás, fogaskerék-arány hibakódot ír, végül vészprogramba esik (gyakran 2–3. fokozatban marad).

A másik, és gyakran félrediagnosztizált, a mechatronika csatlakozóhüvelye: a műanyag hüvely O-gyűrűje elöregszik, és ATF szivárog a ház oldalán, pontosan ott, ahol a kábelköteg belép. Ezt könnyű hátsó főtengely-szimmeringnek nézni; a nyom a vezetőoldali házból indul, nem a tengelykapcsoló felől.

A 2023-as gyártású példányokon külön biztonsági visszahívás is volt a mechatronika hegesztési hibájára: az nem ugyanaz, mint a kopásos hüvely és a szelepek hibája.

Előbb a folyadékszintet, a hüvely környékét és a hibakódokat nézd; ne fogadd el azonnal a „teljes váltócsere” árajánlatot.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a vezérlő ezt nem jelzi: az alacsony olajnyomásra nem gyullad lámpa, és hibakód sem tárolódik. A tünet alapjáraton halk ketyegés, terhelés alatt fémes zaj, és ezt a hajtórúd-csapágynál gyakran mással magyarázzák. Megmérni viszont lehet: a szerviz manométert kötve, üzemi hőmérsékleten, alapjáraton leolvassa a valódi nyomást, és 1,2 bar alatt a motor a kárt okozó szakaszban jár.

Az olajcsere hossza ezen a motoron dönt. A 10 000 és 20 000 kilométer közti csere védi a csapágyat, a hosszú gyári intervallum nem. Ha a főcsapágy elfordul, a főtengely is sérül, a főcsapágy-ágy felső fele pedig alumínium, az alsó acél, ezért a forgattyúház javítása nehéz, és a blokk gyakran megrepedve, javíthatatlanul megy ki. Megelőzésként megerősített olajpumpa létezik, nagyobb kerekekkel és saját nyomásszabályzóval, 800 és 1150 euró között, beszerelés nélkül.